Bemutató időpontja:

2003. november 15.

Az Uray Péter által képviselt mozgásszínházi nyelv elsősorban a kontakt-tánc technika speciális formájára, a néptánc-motívumok színészi mozgásrendszerbe építésére s egy erőteljes gesztus-koreográfiára épül, melyet az alkotók a közös munka során építenek fel. Ebből adódóan a mozgásvilág erőteljes egyéni színeket kap, s a játszók viszonya a mozgásanyaggal bensőségesebb, mint a tánctípusú koreográfiák esetében.

A Malom balladisztikus története kiváló lehetőséget nyújt egy sűrű, drámai tónusú mozgásszínházi előadás létrehozására.

A malom, amelytől sem távol, sem közel emberlakta település nem található, egy elátkozott hely, melyet a nézők is elkerülnek.

A molnár, szótlan, konok ember, aki magányra ítéltetett az átkozott  helyen, és akit csupán a halott felesége kísért.

Egy fiú, aki szegénysége miatt nem veheti el kedvesét, elszegődik a molnárhoz.

Egy éjjel látogatók jelennek meg a malomban: két férfi és egy nő egy éjszakára keresnek szállást. Furcsa, állati vonásokat hordozó hármas.

A fiú különös bűvöletben engedi be őket, iszik, és mulat velük, s amikor elveszíti emlékeit, hál a tébolyult nővel.

A lány, mikor távollevő szeretője keresésére indul, már úgy csinosítja magát, mint aki utolsó útjára készül, és a malomban a Végzet lesz az úr…


Szereposztás:

Zeneszerző: Könczei Árpád
Díszlet- és jelmeztervező: Bocskay Anna
A rendező munkatársa: Györgyjakab Enikő

Rendező: Uray Péter