„Ha nem sírsz nem etetnek, / Ha nem lopsz hülye vagy!”

Ezt a mondatot, bármennyire meglepő, nem Alfred Jarry írta és nem Übü papa mondja, hanem Julio Sosa énekli Cambalache című dalában. De mondhatná akár Übü papa is. Vagy bárki, aki hirtelen jut hatalomhoz. Hirtelen és érdemtelenül. 

Az Übü király egy útmutató, hogy hogyan vegyük át erőszakkal a hatalmat, és tegyünk tönkre egy országot, egy társadalmat, akár emberi életek és tönkrement gazdasági intézkedések árán is. Egy diákcsínyből kinőtt szürreális, de ijesztően pontos „festmény” a mindenkori hatalomról és arról, hogy egy országos vezető hogyan képes a saját igényeire szabni a közjót és az állampolgárai akaratát. Übü Papa mindenen átgázolva valósítja meg az akaratát, és jut egy olyan hatalomhoz, amelyen emberi életek és sorsok múlnak. Ezt a lehetetlennek tűnő, mégis húsbavágóan igazi, szinte elképzelhetetlen figurát Jarry Hébert nevű fizikatanáráról mintázta, aki szerinte „képviselte a világ minden groteszkségét”. Jarry parodisztikus, ironikus megközelítése szüli a groteszkséget, ettől válik Übü emblematikus figurává, ebben az eredetileg vásári bábjátéknak íródott szövegben. Lehetetlen helyzetek vegyülnek látszólag értelmetlen mondatokkal és abszurd történésekkel. Így vált az Übü király (eredeti címén Übü király vagy a lengyelek) az abszurd színház 19. századi előfutárává.

Előadásunk egy kísérlet arra, hogy feldolgozzuk a világ társadalmi és politikai őrületeit. Egy kísérlet arra, hogy megérezzük nevetve vagy akár megrökönyödve, elborzadva, de leginkább felismerve azt, hogy a világ sosem lesz egy jobb hely a többség szavazata alapján... Hisz a világ sosem volt, és nem is lesz teljesen tökéletes, mi viszont érezhetjük benne igazán jól magunkat, ha képesek vagyunk egy jót nevetni rajta és önmagunkon. Kellemes szórakozást kívánunk!

Szereposztás: