Barabási Albert-László erdélyi származású, világhírű hálózatkutató 2018-ban megjelent, A képlet című könyve a siker természetét, annak törvényszerűségét vizsgálja. 

De meg lehet jósolni a sikert? Vagy léteznek eleve kudarcra ítélt kezdeményezések?

Lehetséges-e egy alig párezres székelyföldi kisvárosban olyan teljesítményt felmutatni, melynek értékelése túlmutat eme település határain? Van remény?

Egyáltalán: lefordíthatók-e Barabási törvényei a színházra? Az előadás sikere vajon tényleg annak közönségétől függ? A képlet szerint, mivel a színházban a teljesítmény nem mérhető, az előadók sorsa valóban a közönségen múlik.

Ebben a tudományos-ismeretterjesztő kabaré-előadásban a színészek – az est Konferansziéját; K. Gedeont; a feleségét, B. Reginát; valamint a néha fel-felbukkanó Sikert; és elkerülhetetlenül önmagukat is játszva – keresik a siker törvényeit saját környezetükben, családi és munkahelyi viszonyaikban. Na meg persze a színházban. Az éppen akkor történő pillanatban.

Mert egy pillanatig sem feledjük: színházban vagyunk. Mai színházban.

Tehát az előadás nemcsak a lokális lehetőségekre reflektál, hanem a színházi előadás és a színészi identitás sokrétűségére is. És bármennyire is furcsa legyen: a kvantumfizika legfrissebb álláspontját igyekszik alkalmazni, miszerint egy rendszer mindig a felismerése pillanatában mutatkozik meg. És ilyenkor nemcsak megmutatkozik, hanem a szemlélő nézőpontját is megadja.

Mint amikor felébredünk, és rájövünk: mostantól ez a valóság.

Vajon?

Szereposztás: