2020. október 3.
2h 30′
Nagyterem
Csehov Sirálya azt az utat
mutatja be, amit a mindenkori alkotó – legyen az író, képzőművész, színházi
ember – a teremtő művészi indíttatástól, a művészi létjogosultsággal
egyenértékű eredetiség és újszerűség kínzó igényétől a saját, kiforrott – nem
ritkán kiábrándító – ars poeticájáig jár be. Új formák kellenek, és ha azok
nincsenek, inkább ne is legyen semmi! – ebből az ideálból indul el a darab
elején Sirály központi szereplője, Trepljov, a szárnyait bontogató, fiatal
vidéki író, aki színházcsinálással is kísérletezik. Bukás, csalódás és
kiábrándultság útján jut el a végső felismerésig: nem a forma a fontos, az
alkotásnak mindenekelőtt őszintének és közvetlennek kell lennie, hogy „szabadon
áradjon az ember lelkéből”.
ARKAGYINA, IRINA NYIKOLAJEVNA
TREPLJOV, KONSZTANTYIN GAVRILOVICS
SZORIN, PJOTR NYIKOLAJEVICS
ZARECSNAJA, NYINA MIHAJLOVNA
SAMRAJEV, ILJA AFANASZJEVICS
POLINA ANDREJEVNA
MÁSA
TRIGORIN, BORISZ ALEKSZEJEVICS
MEDVEGYENKO, SZEMJON SZEMJONOVICS
DORN, JEVGENYIJ SZERGEJEVICS
JAKOV
Díszlet- és jelmeztervező:
Márton Erika
Zeneszerző:
Bocsárdi Magor
Képzőművész:
Ferenczi Zoltán, Huszár Kató, Incze Szabolcs, Sikó Doró
Dramaturg:
Sorbán–Keresztes Franciska
Rendező: Albu István
