FiguraFeszt II. rész – 1.
A pillantásukban, a mimikájukban, a mozdulataikban ott van az a szöveg mögötti plusz, amitől különleges lesz a kettősük.
Mrożek abszurdját,
a Ház a határont nem először mutatják be a Figurában, 1992-ben Kövesdy István
rendezésében már játszották. Erre az előadásra most az előtérben felállított
installációval emlékeztek az utódok. Belepillanthattunk az előadás felvételébe,
és láthattuk az abban szereplő óriásbábokat is. (A két bemutatónak van közös
szereplője is: Tamás Boglár akkor kislányként szerepelt benne, most a Vámost
játssza.) A szakmai beszélgetésen a mostani bemutató rendezője, Keresztes
Attila, azt mondta, azért tartja jobbnak elődje munkáját, mert az a maga nyerseségével
tudott hatni, a mostani előadásban több a simára csiszolt profizmus. Sok szó
esett a beszélgetésen arról is, hogy az abszurd mást jelent ma, mint az eredeti
mű, a Mrożek-novella megírásának idején, a hatvanas években, hiszen ma a
legabszurdabbnak képzelt dolgokból válik váratlan valóság.
Az alaphelyzet,
mely szerint két ország új határvonalát éppen egy családi ház közepén húzzák
meg a hatalmasok, demarkációs övezetté változtatva egy békés család életét,
történetek sorát hívta elő a jelenlévőkből. A határhelyzetek és az imbolygó
identitások nagyon is a családi tapasztalatok részei errefelé. Ezt bizonyította
a helyi Tarisznyás Márton Múzeumban tett látogatásunk is, ahol egy
gyergyószentmiklósi örmény család történetét ismerhettük meg, akiket éppen úgy
a diplomáciai döntések (Trianon, II. Bécsi döntés) dobáltak ide-oda, mint a
darabbeli családot.
Erősen elrajzolt,
rajzfilmszerű figurák alkotják a Ház a határon családját: az övéire büszke
atya, a szőnyegeit féltő, tökéletes háziasszony, a tévéző nagyszülők, a túl
okos kisfiú és egy (mai terminológiával) SNI-s kislány. A családtagok ismétlődő
mondatokon és cselekvéssorokon át sodródnak egyre lehetetlenebb helyzetekbe,
majd tragédiákba, amelyeket próbálnak természetesnek megélni. Lőjék bár le a
nagymamát, azért a közös vacsora nem maradhat el, a gombócokat (képletesen is)
lenyelik. A színészek egységes játékstílusban, pontosan és mértéket tartva
viszik végig a figurákat, mi pedig egyre kevésbé tudunk felszabadultan nevetni
ezen a ma szinte példázatnak ható abszurd mesén.
Eredeti megjelenés: kútszélistílus.hu
2024. október 15.