Tizennyolcadikán, pénteken, Füst Milán művével indult a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválja, méghozzá a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház előadásában.

Erős kezdés. Nem csupán azért, mert már lassan megszoktuk, hogy a kanapéról nézünk előadásokat, és nem csupán azért, mert már mohón vártuk, hogy végre megérezzük a színház illatát, és nem is azért, mert végre eltűnni látszik az otthoni „kisképernyős” hatás/nem hatás, hanem azért, mert Füst Milán 1914-ben írt Boldogtalanok című műve zavarba ejtően arcon csapta a nézőket ma, 2021-ben.

Az Albu István által rendezett előadás leírásában három operatőr van feltüntetve. Jogosan merülhet fel a kérdés: hogy kerülnek egy színházi előadásra operatőrök, de amint a színpadi térbe érünk, rögtön világossá válik, miféle látványvilág fog elénk tárulni, és rögtön indokolt lesz – és talán nem túlzás – a fentebb írt „arcon csap” kifejezés, hiszen a szemtől szembe történő befogadáson túl kivetítve láthattuk azt, amit egyébként nem látnánk. Vagyis hiába a háttal álló színész, ha szemben a kamera, nincs menekvés: ahogy a történet főhősei is a szembesülés útján haladnak, úgy a néző is „kénytelen” volt mélyebben látni. Színház a moziban? Mindegy is, minek nevezzük, ami biztos, hogy az egyébként is felkavaró feloldhatatlannak tűnő boldogtalanság története nem is lehetett volna keményebb kezdése a fesztiválnak. A történet természetesen bőven túlmutat egy „egyszerű” szerelmi háromszögön, vagy sokszögön…, ennél sokkal mélyebbre ható tartalomról van szó, mint például, hogy miként zárjuk magunkba saját boldogtalanságunkat, vagy, hogy meddig megyünk el egy kapcsolatért, egy társért, miközben a többféle kilépési lehetőség az újabb kilátástalanságba vezet.

Az előadást követő szakmai beszélgetésen a szakértőkön kívül az alkotókat is sikerült megszólaltatni, így egy közös értékelés, diskurálás alakult ki a darabról, a műről, a nyelvről, Füst Milán világáról, a főhősök motivációjáról, vagy éppen annak hiányáról, de a vége akkor is a következő lett: nem indulhatott volna jobban a fesztivál.

Eredeti megjelenés: Art 7 Művészeti Portál